Iskolánkat 1991-ben alapította a Szekszárdi Kolping család, az év szeptemberében nyitotta meg kapuit a Szekszárdi Kolping, akkor még házvezetőnő-képző szakiskolaként. Az első tanévben két párhuzamos osztály indult, egyedi tantervek alapján. Az első tanévben az egykori Úttörőházban kezdődött az oktatás, 1992-ben a Pázmány téri épületbe költözött az iskola. 1992 nyarán felújították és kibővítették a fő épületet, a tetőtérben új tantermeket, irodahelyiségeket alakítottak ki.
A képzés keretében a közismereti tantárgyakon kívül 4 féle szakmai képzésben is részt vehettek a tanulók, és szabás-varrást, kézimunkát, sütés-főzést, kertészeti ismereteket, házi gondozást, betegápolást, csecsemőgondozást, családellátást és háztartás-gazdaságtani ismereteket sajátíthattak el. A képzés képesítő vizsgával végződött.
Mivel a környékben élő hátrányos helyzetű gyerekeknek arról sem volt elképzelésük, milyen irányban szeretnének továbbtanulni, ezért – német minta alapján – 1992-ben megkezdődött az iskolában a pályaorientációs képzés. Három szakmával ismerkedhettek meg a diákok a tanév folyamán a pályaorientációs órákon, s így eldönthették, hogy melyik az a szakma, amit szívesen tanulnának.
1993-ban az intézmény megkapta a szakmunkásképzés lehetőségét női ruhakészítő, ill. általános kertész szakmákban. Ugyanebben az évben véglegesítették az iskola kísérleti tanterveit is a Művelődésügyi Minisztériumban. Ezzel az iskola megkapta a szakiskolára épülő szakmunkásképzés lehetőségét, immár három szakmában (női ruhakészítő, kertész és szociális gondozó és ápoló).
1994-ben, az új oktatási törvény értelmében megkezdődött az átállás a közismereti képzésre épülő szakmai képzésre. Így a két éves szakiskola 3 éves lett. Ugyanebben az esztendőben iskolánk egy új telephellyel, a Kertészettel bővült.
Intézményünk 1996-tól már a két éves közismereti képzést (9-10. osztály) vezette be, a szakiskolai képzés előtt kísérleti alapvizsgával. Így az erre épülő szakmai képzésre több idő jutott, illetve a tanulók terhelése egyenletesebbé vált.
Iskolánk egy új telephellyel bővült, a palánki épülettel, amire igen nagy szükség is volt, hiszen ismét bővült az oktatható szakmák száma, az iskola megkapta az engedélyt az asztalos és a szakács képzésre, abban az évben még hagyományos formában, 1998-tól már OKJ rendszerben. 2000-től férfi ruhakészítő, virágkötő, számítástechnikai szoftverüzemeltető, európai üzleti asszisztens, vendéglátó üzletvezető képzés is indul a Szekszárdi Kolping Iskolában.
Napjainkban az iskolába 600-650 nappali és esti tagozatos tanuló jár, szakközép- és szakiskolások. A megyeszékhely egyik legnépesebb iskolája lett a Szekszárdi Kolping Iskola.
Az intézmény sajátos szerepet vállalt a város, ill. a megye oktatási rendszerében: felvállalta – a normál képességű diákok mellett – a gyengébb képességű, tanulási nehézségekkel küszködő, ill. a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatását is. A pedagógusok munkáját fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok és szociálpedagógusok segítik.
A közismereti képzés mellett szakmai képzés is folyik iskolánkban, a nálunk végző diákok érettségit szerezhetnek, ill. több szakmában (asztalos, szakács, szociális gondozó és ápoló, kertész, virágkötő, parkgondozó, női ruha készítő, tejtermékgyártó, pénzügyi-számviteli ügyintéző) szakmai bizonyítványt.
Folyamatosan igazodunk a változásokhoz, és keressük a lehetőségeket, hogy még színvonalasabb és hatékonyabb legyen a munkánk, és még többet tehessünk a diákokért. Pályázatokkal segítjük a tanulóink külföldi szakmai gyakorlatát, az IPR integrációs rendszer bevezetésével segítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkat.
Az oktatás mellett nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a nevelésre, fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerjék a keresztény értékeket.
Adolf Kolping 1813-ban született a németországi Kerpenben. 1845-ben szentelték pappá. 1865-ben halt meg Kölnben. 1991. október 27-én avatták boldoggá. Ő volt a legényegyletek atyja. A következő problémákba ütközött: erkölcsi sivárság, gyökértelenség, kallódó fiatalok. A legényegyletekben a fiatalok számára hármas célt fogalmazott meg: legyenek jó családapák, mert a család a társadalom lelki megújulásának alapja váljanak szakmájuk igazi mestereivé, akik tanultak, műveltek, és készek az állandó önképzésre váljanak a kereszténység talaján álló igazi polgárokká, szerezzenek polgári erényeket. Részletek...
Adolph Kolping pásztorcsalád negyedik gyermekeként született, a család nem élt különösen jó körülmények között...
